világhá(z)ló

Minden, ami ház a világhálón!

Linkblog

Facebook megemberelte magát

2008.08.01. 15:06 multiline

Különös nap ez a mai: nemcsak azért mert ráérek postot írni munkaidöben, hanem azért is, mert ma váltottam a new Facebookra, és láss csodát: nem is rossz.

A legszembeötlöbb változás az oldalszélességváltás. Nekem, személyszerint sokkal kényelmesebb, fele annyit kell scrolloznom. A másik nagy változás a box-okra bontás (szeretném azt gondolni, h multiplicanak köze van ehhez), így valóban átláthatóbb. VÉGRE.

Az architektúrán túllépve (amúgy sem az én asztalom) business strategy szempontból még érdekesebb a dolog. Imádom, hogy beékelték a stumble!-t, végre megoszthatom a pajtikáimmal azt a rengeteg frikáliát, ami itt körbe jár nap közben (el sem tudjátok képzelni, mennyi dilis url és alkalmazás cserél itt "gazdát" egy munkanap alatt:). Amint kész a következö oldalunk le is tesztelem, hogyan lehet ide bekerülni (nem, nem az ügyfelek oldalán tesztelünk!!!)

A másik rész, ami megragadta a figyelmemet, az applications részleg. Business development szemüveggel nézve lelkesítö, bár gyanús, hogy egyelöre csak a többi socnetwork site-al lehet majd összekötni.

És aminek a legjobban örülök... az új boxes részleg, amelyben külön választja az összes zajos aplikációt, ami miatt eddig igazán átláthatatlan volt az egész história. Méghozzá netvibes hiper szuper flexible változatban.

 

Szólj hozzá!

Címkék: facebook new stumble

Social Network Mania

2008.07.25. 22:16 mdrkaaa

Az utóbbi pár hétben nagyon elfoglaltak voltunk, méghozzá nem is akármivel. A legújabb net-fashionnel - ami, ha belegondolunk, már nem is annyira új - az online közösséggel. Minden 2. cég azzal keres meg minket, hogy ilyen... neki is kell. Úgyhogy mi kutatunk és brainstormingolunk és tanulmányokat gyártunk. És napról napra egyre okosabbak vagyunk :)

Ami engem illet, nem vagyok valami nagy szociális háló fan. Bár, az tény, hogy a Facebook fenn tudja tartani a figyelmemet... körülbelül 5 percig (megjegyzem, hogy ha az oldalak, amiket "gyártunk" fenn tudnák tartani minden egyes látogató figyelmét MINIMUM 5 percig, akkor mi nagyon nagyon boldog tanácsadó cég lennénk:). Valójában az a véleményem, hogy egyelöre - nálunk legalábbis - gyermekcipöben járnak ezek a kezdeményezések. Az utóbbi 1 hónapban körülbelül 500 ilyen oldalt láttam - közismertebbeket, mint az iwiw vagy a Hi5, és kevésbé közismerteket, mint a squidoo vagy a 43things - és egyre határozattabban az a véleményem, hogy nem használjuk ki az Intenetben rejlö lehetöségeinket...

Elgondolkoztatok már azon, hogy mit tennétek, ha elöször jártok a Facebookon?? (és akkor még az iwiw-re random érkezö felhasználóról nem is beszélek...) A nyitóoldal a Facebook siralmas design-jával engem személy szerint rögtön menekülésre ösztönöz (céges prezentációknál is mindig megjegyzi a stratégiai tanácsadó kollégám, mint negatív példa:) és azt sem igazán hiszem, hogy elegendö indok lenne a regisztrációhoz az elöször arra tévedt felhasználó számára, hogy "fenntarthatod a kapcsolatodat a barátaiddal és a családoddal" vagy hogy "megoszthatsz velük képeket".

A Facebooknak viszont megvan az a nagy helyzeti elönye, hogy nagyon jó a marketingje (online és offline), szóval ezt a problémát aránylag könnyen áthidalja. A felület aránylag egyszerü és használható, amint van már két ismerösöd el lehet játszadozni rajta (amikor bejött Spanyolországba a Facebook mánia, bent a cégnél idönként tartottunk "Facebook 5 percet" amikor mindenki mindenkit megdobált hógolyóval - gondolom ennek a hóhiány lehetett az oka... - és rendszeresen levontuk a következtetés, hogy erre, jó).

Facebooknak megvannak az adataid, te meg eljátszodoztál 5 percig. Szokásos kompromisszum az Interneten.

A - Facebooknál - intelligensebb weboldalak (talán mert rá vannak kényszerítve, hogy intelligensek legyenek) amellett, hogy biztosítják a "játszadozásra" a felületet, meg is mutatják a felhasználónak, hogy hogyan használja azt. Kedvenc példám a Wayn.com, aki pár évvel ezelött egy aránylag egyszerü felülettel kezdte, amin kb 3 gomb volt és 2 funkció, majd wayn elkezdte rohamos ütemben kinöni magát. Ez az oldal már az elsö odatévedéskor egyértelmüen bemutatkozik és meg is mutatja, mira jó ö valójában. Utazók közötti szociális háló, amelyet arra használnak a felhasználói, hogy utazás elött információt gyüjtsenek, ismeretségeket kössenek azokkal, akik ugyanoda utaznak, vagy ugyanott tartózkodnak.

Mire akarok kilyukadni??

A Facebook website elemzöi szemmel egy fontos szempontból figyelemreméltó: minden olyan funkció, amelyet a szociális hálók alapfunkcióinak tartunk, megvan rajta. Ellenben! Tudjuk, hogy a Facebookon hirdetéseket tudunk feladni?? vagy hogy eseményeket tudunk publikálni, amelyekre meg tudjuk hívni az ismeröseinket?? Vagy hogy akár blogbejegyzéseket is tudunk publikálni?? persze tisztában vagyok azzal, hogy vannak advanced felhasználók is, de ha már léteznek ezek a funkciók, miért nem népszerüsíti öket Facebook?

A játékos kedvü olvasóinknak rendelkezésére bocsátjuk azt a listát, amely a közösségi oldalak alapfunkcióit tartalmazzák:

-Személyes oldal
-Profil
-Barátok / Ismerösök
-Üzenetek
-Galéria
-Barátok meghívása
-Azonnali üzenetváltás
-Kedvencek
-Apróhirdetések
-Események
-Shoutbox
-Blog

Szerintem sokat lehet tanulni egy ilyen elemzésböl. És aki elvégzi, minden valószínüséggel el fog csodálkozni azon, hogy mennyi olyan funkció van, amelyet eddig még sohasem használt.

(folyt)

*
*
*

 

Szólj hozzá!

Címkék: közösség facebook online háló szociális wayn siteelemzés

Porter öttényezös modell online vállalkozásokra.

2008.06.24. 14:51 multiline

 

Hogyan alkalmazzuk a Porter iparág elemzést egy online vállalkozás esetében?

Minden vállalkozás-alapítással kapcsolatos kurzuson alapelméletképpen tanítják a Porter öttényezös modelljét, mint az iparág elemzés alapvetö módszerét. A minap szembe találtam magam azzal a feladattal, hogy hogyan lehet elemezni egy online müködö iparágat, és mint jól kiképzett vállalkozásszervezö, rögtön a Porterhez nyúltam. Aztán szembe találtam magam azzal a dilemmával, hogy ezt a modellt Porter bácsi annak idején az offline vállalkozásokra találta ki – amely tény erösen tükrözödik is a modell alapvetö feltételezésein. Így aztán elkezdtünk brainstormingolni, hogy hogyan is lehetne online-vinni a dolgot, hogy használni tudjuk az analízis során (és hogy megfeleljen a tanulmány céljainak is).

A Porter öttényezös modell alapállapotban a következöképpen néz ki:

Az analízis alapja a vállalkozás, illetve az általa elöállított termék, amelynek környezetét – az iparágat, amelyben tevékenykedik, a következö öt “alaptényezön” keresztül térképezi fel:

  1. ·         Iparági versenytársak /versenytársak erejének felbecslése
  2. ·         Beszállítók / beszállítók alkuereje
  3. ·         Vevök / vevök alkuereje
  4. ·         Helyettesítö termékek
  5. ·         Potenciális új belépök.

A dilemma a következö: hogyan alkalmazhatjuk az egyes tényezöket egy online üzletág feltérképezésére. A legegyszerübben online-vihetö tényezö a versenytársak feltérképezése, erejének felbecslése. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy a vállalkozás felderíti azokat a hasonló oldalakat, amelyek ugyanazt – vagy hasonló terméket, szolgáltatást vagy – és itt a hangsúly – INFORMÁCIÓT szolgáltatják. Az offline-nal ellentétben online a legfontosabb jószág az információ, weboldal és weboldal között a leglényegesebb különbség az információ, illetve a tartalom, amelyet szolgáltat. Tehát versenytársnak nem kizárólag a hagyományos értelemben vett versenytársakat értjük, hanem minden olyan oldalt, amely ugyanazért a látogatóért verseng. Egy utikönyv kiadónak versenytársa lehet például egy online közösség, amelynek tagjai utazási élményeiket osztják meg egymással. A versenytárs erejének feltérképezése elsösorban különbözö mutatókkal müködik – mi az Alexa rankingot és a Google Page Rankot használjuk referenciaként (fontos itt megjegyeznem, hogy a weboldal jellegétöl és a kutatás céljától függ, hogy milyen mutatókat használunk).

A Portel modell második tényezöje a beszállítók alkuereje. Ez a tényezö online sok esetben nehezen értelmezhetö, ugyanis azok az oldalak, amelyek nem elektronikus kereskedelemmel foglalkoznak, a hagyományos értelemben vett beszállítókkal nem rendelkeznek. Abban az esetben, ha a weboldal nem kereskedik termékkel, beszállítóként értelmezhetjük azokat a vállalkozásokat, amelyek biztosítják a webhostingot, a vállalkozás által használt szoftvereket illetve az összes olyan technológiát szolgáltató céget, amelyek lehetövé teszik, hogy a vállalkozás online müködjön.

Vevökön a hagyományos értelemben vett vásárlókon kívül – és weboldalak esetében föként – a weboldal felhasználóit értjük, vagy érthetjük. A weboldalak alapvetö és legfontosabb kvantitatív jellemzöjének a weboldal látogatóinak számát tekintik, bár manapság egyre elterjedtebb az a nézet, hogy a weboldal valódi teljesítmény-értékelöje a véghezvitt tranzakciók száma. Ez a szám tulajdonképpen a hagyományos – offline – értelemben vett vevök száma, a weboldal látogatóinak száma pedig a közgazdasági értelemben vett, potenciális vevök száma.

Helyettesítö termék alatt hagyományos/offline értelemben azokat a termékeket illetve szolgáltatásokat értjük, amelyek ugyanazt a vevöi szükségletet elégítik ki, amelyet az oldalunk által forgalmazott termék vagy nyújtott szolgáltatás. Weboldalak esetében helyettesítöként érthetjük azokat az oldalakat, forrásokat, amelyek ugyanazt a terméket, szolgáltást vagy információt nyújtják. Például hagyományos értelemben nem takintenénk egy online utazási iroda versenytársának egy utikönyveket árusító webshopot, viszont mind a kettö hasonló tartalmat nyújt (pl online útleírás vagy uti célpont bemutatása).

A potenciális belépök köre sokkal szélesebb, mint offline, pont amiatt, hogy szélesebb a hasonló terméket/szolgáltatást és föként információt gyújtó weboldalak köre. Az Internetben az a szép, ami a veszélyes – egy jó ötlettel majdnem bárki – aki meg is tudja valósítani – sikert arathat. Emellett nem szabad megfeletkeznunk az offline világról sem: egy új offline belépö pontosan annyira veszélyes a weboldalunk forgalmára, mint egy online. Itt szeretném megjegyezni, hogy az általános nézet ellenére – hogy az online megjelenés fillérekböl megoldható project – valójában egy tisztességesen megtervezett és megprogramozott weboldal költségei valójában magasak, esetenként meg is haladják egy offline vállalkozás induló költségeit.

Amikor web-consulting cégek hasonló elemzéseket végeznek, sok esetben figyelmen kívül hagyják – egyrészt a teljes körü kutatás magas költsége, másrészt a kutatás komplikáltsága miatt (amelyet a webes cégek már nem fizetnek meg) – az offline iparág vizsgálatát, holott ez az alapvetö gazdasági környezet, amelyben az online cégek is müködnek, annak ellenére, hogy közvetlenül (könnyebben belátható módon) az online üzletág külsö feltételei határozzák meg a müködésüket. Igyekszünk tehát megtalálni egy egészséges egyensúlyt az információ megszerzésének költségei és hasznossága között.

A fenti elemzést nem tekintjük Porter 2.0-nak, kizárólag arra használjuk, hogy egy vázként szolgáljon a kutatásunkhoz.

 

Szólj hozzá!

Címkék: online elemzés porter vállalkozások iparág környezetének elemzése

Az Elsö....

2008.05.29. 21:04 multiline

Vegyel ket kozgazdaszt, lehetoleg a freaky-bb fajtabol. Legyen az egyik kicsit gyakorlatiasabb, aki ert a cegvezeteshez es legyen valami gyakorlati tudomanya, mint pl a hazepites. A másik legyen teljesen elvont, aki kepes az egesz napjat az interneten navigalva vagy usability konyveket olvasva tolteni. Adj nekik tapasztalatot a szakterületükön, különbözö kultúrákból. Adj nekik egy jó ötletet, két számitógépet és internetkapcsolatot. Ne felejtsd el külön országban elhelyezni öket… De azért két havonta egyszer tereld össze öket egy Johnniera.

Majd várd meg mi sül ki belöle ebböl… http://vilaghazlo.blog.hu/

 

Szólj hozzá!

Címkék: usability internet hazepites johnnie

süti beállítások módosítása